Természetesen nem felejtettem el a közelgő szülinapomat se. Hetekkel előtte elkezdtem készülni rá. Úgy döntöttem, mindenképp rendezek egy hatalmas bulit az előestéjén, mert így magát a napot csak és kizárólag azzal az egyetlen személlyel tölthetem, akit a legjobban szeretek. Igen, Arissal. A bulira senkit nem kellett meghívnom, mindenki el akart jönni. Elég ritka, hogy Adelaine Heaven bulit rendez, pláne a saját tóparti házukban, amit megkapott a szüleitől. Amikor kiadtam a buli hírét, a suliban az összes szünetben tolongás volt az osztály előtt, mert mindenkinek volt valami tök lényegtelen kérdése. Amikor megelégeltem, a legnagyobb egyszerűséggel kiírtam az összes közösségire a fontosabb részleteket, majd megkértem őket, hogy ne zaklassanak tovább. Anyuék beleegyeztek a buliba, bár nem is hagytam nekik választási lehetőséget. A házat anya úgyis a nevemre fogja íratni, ergo már a sajátom, azt csinálok benne, amit csak akarok. Minden előre elterveztem, megrendeltem a díszítést, a kaját és az italokat, jó pár üveg alkoholt, hogy azok se haljanak szomjan, akik csak berúgni jönnek... Azt akartam, hogy ez legyen a legjobb buli az iskola történetében, és még hetekkel később is erről beszélgessenek. Amikor végre elérkezett a péntek, és vele együtt a buli napja is, alig bírtam magammal. Nem mentem suliba, helyette fontosabb dolgom is volt. Kivételesen hetekkel ezelőtt megvettem magamnak a tökéletes ruhát az estére, egy fekete, tüllszoknyás miniruhát, úgyhogy csak a körmömet csináltattam meg aznap. A hajamat besütöttem, féloldalt eltűztem, és hagytam, hogy a vállamra omoljon. A sminket is hamar megcsináltam, hasonló volt ahhoz, amit még a bálon viseltem. A vendégeket hétre vártam a házhoz, szóval én már hatkor ott dekkoltam az egyik fotelban, és vártam. Elsőnek Aris érkezett, de neki ott is kellett lennie a fogadáskor. Hét előtt kb. 10 perccel kezdtek gyülekezni az emberek, és negyed nyolcra már tele volt a ház. A zene hangosan üvöltött, mindenfelé alakok táncoltak, vedeltek, vagy csak üvöltöztek a zenére. Minden gyorsan fogyott, a hangulat nagyon jó volt. Én Arissal beszélgettem, de amikor Crystal odajött hozzám, adott egy puszit és közölte, hogy elmegy körülnézni, és hagy minket beszélgetni egy kicsit. Én még ezen a kedvességen olvadoztam, amikor Crys a bordáim közé bökött, felébresztve a kábulatból.
-Te hülye vagy?! Miért csináltad ezt? - fogtam az oldalam
-Itt magyarázok neked vagy öt perce, de le se szarod. Mi van veled? Meghülyültél?
-Köszönöm az empátiádat, majd emlékeztess rá, ha egyszer neked is lesz valakid, akivel tökéletesek vagytok! Bár ahogy így végignézlek, soha nem lesz ilyen, tekintve, hogy rajtam kívül szinte senki nem tud téged elviselni - sziszegtem
-Mekkora kígyó vagy! - akadt ki Crystal, majd elviharzott mellőlem. Egy kicsit furdalt a lelkiismeret, mert nem ez volt a célom, csak hát.. Azért lehetne egy kicsit kevésbé féltékeny. Egyedül üldögéltem tovább, néha felálltam, töltöttem magamnak inni, néztem a táncoló tömeget, és elégedett voltam. Szinte biztos volt, hogy elértem a célom. Hamarosan unatkozni kezdtem, ezért felálltam, hogy megkeressem Arist. Felmentem a lépcsőn, majd sorra benyitottam minden szobába. A legtöbb foglalt volt, a benne tartózkodó párocskák nagyon el voltak foglalva egymással, a legtöbbnek fel se tűnt, hogy benyitottam. Az utolsó szobába benyitva azonban fennakadt a szemem. Az is foglalt volt, hasonlóan az előzőekhez, csakhogy az egyik félt felismertem. Cameron volt az. Gyorsan kihátráltam a szobából, és komolyan a hányinger kerülgetett. Igazából nem tudtam megmondani az okát. Talán Cameront nem olyannak ismertem, aki a bulikon részegen(szerintem részeg volt,józanul kizárt, hogy ilyeneket csináljon) összefekszik fűvel-fával, talán csak ledöbbentem. Hátulról valaki átölelt, és belepuszilt a nyakamba. A szívem kihagyott egy ütemet, de amikor hátrafordultam, megkönnyebbültem. Csak Aris volt az.
-Végre megtaláltalak! Téged kerestelek! Hol voltál? - csókoltam meg
-Gyere velem! Szeretném átadni az ajándékodat - fogta meg a kezem, és húzni kezdett maga után. Benyitott az egyik üresen álló szobába, majd becsukta maga után
-Ugye nem itt akarsz velem lefeküdni? - kezdtem hitetlenül, de belém fojtotta a szót
-Kérlek, ne nézz hülyének - röhögött - Felfogtam, amit nálunk kértél. Megértettem, és teszek róla, hogy úgy is legyen, ahogy szeretnéd. - egy borítékot nyújtott át
-Mi ez? - kérdeztem, miközben felnyitottam, vigyázva, hogy ne tépjem el. Egy nyomtatott lap volt benne, rajta egy szálloda képével, alatta az adatokkal, és egy dátummal.
-Nyugalomra vágytál. Elintéztem. Elkértelek a szüleidtől, Vasárnap utazunk. Csak mi ketten
-Jézusom! Annyira szeretlek! - szó szerint a nyakába ugrottam, mire hátraestünk az ágyra - Nem tudom elmondani, mennyire örülök! - nem hagyta, hogy tovább beszéljek, mert megcsókolt. Ez volt a legjobb szülinapi ajándék, amit valaha kaptam. Eddig nem hittem, hogy én, Adealine Heaven, az elérhetetlen díva valaha is így fogok érezni valaki iránt. Ő lett a gyengém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése